Anyák napi köszönő

Mindannyian sok mindent köszönhetünk az Édesanyánknak. De arra gondoltam írok kicsit arról, hogy miért vagyok büszke az anyukámra, mint nagyothalló gyerek. Igaz, az anya-gyerek kapcsolatban nem számít, hogy halló vagy hallássérült valaki, de vannak sajátosságai annak, ha vagy az anya vagy a gyerek nagyothalló.

Sokszor gondolkoztam már, hogy vajon mit érezhetett anyukám, mikor kiderült, hogy 5 éves kislánya nagyothalló. Mert kívülről semmi változást nem láttam nála. Nem láttam a döbbent arcát, vagy a félelmet, hogy vajon mi lesz a továbbiakban. Pedig az anyukák az aggódásaikról híresek. :D.(Nem volt az arcára írva, amit némely emberek arcán látni, ha megtudja egy kisgyerekről, hogy nagyothalló: Hogy fog tanulni a gyerek? Lesz így munkája? Megértik majd az emberek?…) Ugyanúgy kommunikált velem, mint azelőtt, nem kezdett el nagyokat artikulálni.

Egyet nem értettem csak: miért kérlel nagyra nyílt szemekkel, mielőtt bementünk az oviba, hogy a fülembe levő kütyüt ne vegyem ki és ne dobjam el.  A kütyüvel azóta jó barátok lettünk, de hát az anyukák mindig tudják, hogy kivel barátkozzunk meg kivel ne. 😀

AZ A SZERETET, AMIVEL AZ ANYÁK SZERETNI TUDNAK

Aztán kamaszkorszakban sok kérdésem lett, a hallássérülésemmel kapcsolatban is. De az anyai szeretet sok mindent megold. Nagyon szerettem, hogy anya sosem nem nézett rám máshogy, és ugyanannyit várt el tőlem, mint a többi testvéreimtől, de ugyanakkor együtt érző és megértő volt. Sose éreztem, hogy neki teher lennék, sőt, segített, hogy magabiztos legyek és bízzak magamban!

SZUPERKÉPESSÉGEK

Elképesztő, hogy az anyáknak milyen szuperképességeik vannak. Nemcsak, azt tudják hova tettük ezt vagy azt, és tartják számon, hogy kinek mi a kedvenc étele, hanem tudnak gondolatainkban is olvasni és olyan dolgokra képesek, amiről maguk sem gondolták volna, hogy képesek megcsinálni, csak azt veszik észre, hogy már meg is csinálták. 😀 Szerintem így volt azzal is mikor kiderült, hogy nem jól hallok. Nem tudta mit kell ilyenkor csinálni, mert erre nincs tuti recept, és akkor még sorstárs tapasztalatokra is nehezen bukkant az ember, de tette, amit a szíve diktált. Mindig nagyon büszke voltam és vagyok az Anyukámra, mert nála jobban senki nem tudta volna jobban teljesíteni ezt a küldetést. 😉

KÜZDŐSZELLEM

Az anyák a gyerekeiknek a legjobbat akarják, és ha kell meg is küzdenek érte. És ezt szó szerint kell érteni, akármiről van szó. Rengetegszer láttam, hogy anya küzd azért, hogy nekem a legjobb legyen.

Például ha a kórházban több órás várakozás után sem akart megnézni az orvos, vagy éppen bocsánat a kifejezésért, de „lepattintottak” minket, anya nem hagyta magát, hanem addig ment, míg valaki meg nem vizsgált.

Vagy a tanulmányaim során is sokat küzdött, hogy a legtöbbet kaphassam. Azt tanulhassam, amit a hallók. Volt olyan ember és a szakember is, aki kinézte, mert nem elég, hogy azt akarta, hogy integráltan tanuljak, még azt is szerette volna, ha angol órákra is járjak.

A legnagyobb „csata” amit, anya értem vívott, az volt, hogy angolt tanulhassak. Mindenféle vizsgálaton részt kellett vennem, majd mondták, hogy nem ajánlják. Engem is kérdeztek, hogy biztos, hogy szeretnék angolt tanulni? Körül-belül úgy csináltak, mintha anya lenne a legkegyetlenebb anya a világon, aki nem használja ki, hogy mentességet kaphatna a gyereke. És ha az angol tanulás mellett döntök, akkor már nem vonhatom vissza.

Mivel bíztam anyában, mert mindig őszinte volt és reálisan látott velem kapcsolatban, így tudtam, hogy mi az, amit meg tudok csinálni és mi az, amit nem. Így az angol tanulásba is belevágtunk!

Neki nem lehetett könnyű, ez a „kegyetlen anya” látszat bevállalása, de egyértelműen megérte. Nagyon hálás vagyok neki, hogy erős maradt és kiállt az elképzelései mellett, akármennyire is le szerették volna beszélni róla. Rögös volt az út, nem mondom, de szereztem nagyothallóként nyelvvizsgát, (erről már olvashattatok) és még ha nem is a nekem van a legangolosabb kiejtésem, mindig eszembe jut, hogy mi volt az ára annak, hogy angolul is beszélek.

RAGASZKODÁS

Az anya-gyerek kapcsolat amúgy is nagyon bensőséges, de a nagyothalló gyerekek általában az átlagnál ragaszkodóbbak, mert biztonságban érzik magukat a családtagjaikkal. Kényelmesebb, ha szóbeli ügyeket elintéznek helyettünk (pl.: iskolai titkárság, hivatalos ügyek, orvos…), hogy ne kelljen a komfortzónánkból kilépnünk. Anyukám amellett, hogy segített, folyamatosan önállóságra is tanított, hogy ne legyek kiszolgáltatott, hanem egyedül is tudjam felnőtt koromban intézni a dolgaimat. Eleinte nehezen, bátortalanul ment, de ma már magabiztosan intézem az ügyeimet.

Köszönjük, az anyukáknak, a nagymamáknak, hogy nem ijedtek meg attól, hogy nem hallunk jól és ha kezdetben meg is ijedtek, nem mutatták felénk, hanem támogattak bennünket, mindent megtettek, hogy nekünk a legjobb legyen, menjünk az utunkon és valósítsuk meg az álmainkat!

Boldog Anyák napját!

 

2018-05-06T09:22:21+00:00