Első lépések

Mit tegyek, ha észreveszem, vagy ha a családom/környezetem észreveszi, hogy baj van a hallásommal?

1. Kit keressek föl?

Magyarországon hallásakusztikai központokban, audiológiai szakrendeléseken tud segítséget kérni.

Érdemes alaposan utánajárni annak, hogy pontosan milyen az a hallásakusztikai központ, hallókészülék-forgalmazó cég, amelyhez fordulunk. Nem mindegy, hogy mekkora a választék a különféle hallókészülék-márkákból, állandó jelleggel rendelkezésre áll-e programozó berendezés és szakember, milyen árakkal dolgozik a cég, valamint hogy mennyire felkészültek és széleskörűek a szolgáltatások, amelyeket nyújt.

A hallókészülék-forgalmazó cégek adatbázisa (megyékre lebontva) frissítés alatt áll, hamarosan közzé tesszük az aktuális információkat – az érintettek türelmét kérjük.

2. Miben különbözik egy hallásakusztikus és egy audiológus munkája?

Az alapvető különbség a két szakember között, hogy az audiológus a hallást méri, a hallásakusztikus pedig a hallókészülékek készíti, beállítja, illeszti.

3. Mi történik egy hallásvizsgálaton?

Először egy fül-orr-gégészeti vizsgálat történik, ahol megállapítják, mi lehet a hallásveszteség oka.
A hallásvizsgálat ezután következik. Egy jó hallásvizsgálat keretében többféle vizsgálatot is elvégeznek.
A vizsgálatok lehetnek szubjektívek és objektívek.

Melyek a szubjektív vizsgálatok?
A szubjektív vizsgálatoknál szükséges a páciens együttműködése.

Tisztahang audiometria:
Egy zárt, a külvilági zajoktól elszigetelt fülkében az audiométerrel végzett hallásvizsgálat során a vizsgált személy bal, jobb vagy mindkét oldali fülének különféle hangmagassághoz (frekvencia) tartozó hallásküszöbét állapítják meg. Minden egyes frekvencián az emberi füllel nem hallható intenzitású hangtól kezdve változtatják a jel erejét mindaddig, míg a vizsgált személy nem jelzi, hogy az adott hangot már érzékeli.
A vizsgálat során nemcsak a légvezetést vizsgálják, hanem lehetőség van a csontvezetéses hallásküszöb mérésére is. A kettő eltéréséből következtetést lehet levonni az esetleges halláscsökkenés okairól.

Beszédaudiometria:
Vizsgálják a súgott beszéd meghallását: 6 méteres távolságból indulnak, egyre közelebb mennek a pácienshez, aki az egyik fülét befogja. Magas és mély hangrendű szavakat súgnak, és azt nézik, hogy a páciens mikor hallja meg azokat. Ugyanígy a társalgó beszédet is vizsgálják.
Áll számpróbából és szópróbából.

Melyek az objektív vizsgálatok?
Az objektív vizsgálatoknál nem szükséges a páciens együttműködése, anélkül is kivitelezhetőek. Újszülötteknél és gyermekeknél különösen fontosak, hogy megbízható, objektív vizsgálatokat végezzenek.
Ezek a vizsgálatok:
tympanometria – dobüregi nyomást, akusztikai ellenállást mér
stapedius reflex – hangos hang hatására megfeszül egy izom, mely ezáltal megvédi a hallócsontokat
OAE = otoakusztikua emisszió – hanginger kiváltotta hang
BERA – hanginger kiváltotta agytörzsi potenciál

Amennyiben ezek közül akárcsak egy vizsgálat is elmarad, nem tekintető alaposnak a vizsgálat.

4. Mit mutat az audiogram?

Az audiogram, más néven hallásgörbe a hallásvizsgálaton történt eredményeket, tehát a hallássérülés mértékét mutatja. A vizsgálatot végző asszisztens feljegyzi egy előre nyomtatott papírra az eredményeket. A vizsgálat során mérik mind a csontvezetéses, mind pedig a légvezetéses hallást, 250-8000 Hz között.

5. Hogyan kell értelmezni egy audiogramot?

A grafikon függőleges tengelyén a hang intenzitását (erejét) logaritmikus skálában (dB), a vízszintes tengelyén pedig a hang frekvenciáját, a hangmagasságot (Hz) ábrázolják.
A 0 vonal jelenti a normál hallásküszöböt.
A piros színű karika a jobb oldali fülön mért hallásveszteséget mutatja.
A kék színű X a bal oldali fülön mért hallásveszteséget mutatja.
Az értékeket vonallal kötik össze.
A légvezetéses értékeket folyamatos vonallal jelölik, a csontvezetéses értéket pedig szaggatott vonallal.