Nem hazudunk!

Veletek elő szokott fordulni, hogy amikor visszakérdeztek vagy mondjátok, hogy „nem hallom”, abban a pillanatban eljut az agyatokig, hogy mit mondtak? Vagy, hogy olyan jól kommunikáltok, hogy levonják a következtetést, miszerint „rajtad nem is látszik, hogy hallássérült vagy”!

Velem sokszor volt már ilyen és kellemetlenül éreztem magam, mert magyarázkodnom kellett, hogy nem hazudok, hanem tényleg az előző percben nem hallottam, most meg már értem.

Gondolkoztam, hogy ezek mi miatt lehetnek? És arra jöttem rá, hogy talán azért lehet, mert…

…ATTÓL, HOGY HALLÓKÉSZÜLÉKÜNK VAN, NEM AZT JELENTI, HOGY MINDENT HALLUNK

A hallókészülék nem olyan, mint a szemüveg, hogy felteszed és kész, probléma megoldva.

A hallókészülék rengeteget segít, de a beszéd megértéséhez figyelni kell. Nekem a szájrólolvasás a biztosíték. Az egész napos (szájról) olvasás után, ha már fáradtak vagyunk, akkor kevésbé tudunk koncentrálni, az agyunk sem reagál a hangokra úgy és ennek eredményeként nem hallunk úgy, ahogy kellene.

…KÜLÖNBSÉG VAN HALLÁS ÉS ÉRTÉS KÖZÖTT

Előfordul, hogy halljuk, hogy beszélnek hozzánk, de a beszédet nem értjük. Nem azért, mert magának a szónak a jelentésével nem lennénk tisztában, hanem mert csak hangokat hallunk, nem szavakat. És van, amikor már a logika sem segít. Az, hogy kívülről úgy tűnik, hogy mindent hallunk, az azért is lehet, mert már gyakorlottak vagyunk a hallott magánhangzókkal való keresztrejtvényezésben. 😀

… NINCS KÉT EGYFORMA PILLANAT

Nincsenek egyforma szituációk. Számít a környezet, a helyszín, a személyek hangfrekvenciája. Ha az utcán elmegy egy hangosabb jármű, akkor az abban a pillanatban kimondott szavaknak annyi. 😀 Emellett minden nagyothalló más frekvenciát hall vagy nem hall. Valaki a mélyebb hangú, valaki a magasabb hangú személyekkel tud könnyebben társalogni. Ezért nem igaz az a feltevés, hogy „de az XY is nagyothalló és ő hall engem, akkor te miért nem?”.

És attól, hogy a múltkor tök jól hallottunk valakit, nem jelenti azt, hogy most is jól fogjuk.

… MINTHA FÁZISKÉSÉSSEL ÉRKEZNE A HANG

Azt figyeltem meg, nem egyszer történt már olyan, hogy egy beszélgetés alatt már másodpercekkel ezelőtt bezáródott a beszélgetőtárs szája, de én csak jóval később hallottam, amit mondott. Mire eljut a fülemhez, addigra már visszakérdezek és együtt mondjuk a választ. És jön a csodálkozás, hogy “ha hallod, akkor miért kérdezel vissza”. Hát ezért, mert amikor még visszakérdeztem nem hallottam. 😀

Mi is megtesszük a magunk részéről, hogy zavartalan legyen a kommunikáció, de jó, ha a környezetünk is tudja, hogy miért lehet, hogy olykor könnyen megy velünk a kommunikáció, máskor meg egy kukkot se értünk belőlük. És van, hogy hirtelen ezt nem tudjuk jól elmondani, megfogalmazni. De nem egyszerű, mivel olyannak magyarázzuk, aki sose tapasztalta, és mi se tudjuk mihez hasonlítani, mert mi meg nem tudjuk milyen mindent hallani.

Egy biztos: ritkább, hogy azt mondjuk, nem halljuk, miközben igen. Sokkal inkább gyakoribb, hogy bólogatunk vagy úgy teszünk, mintha értenénk, pedig lövésünk sincs a témáról, de erről majd legközelebb! 😉

Veletek szoktak ilyen furcsaságok történni?

A cikket írta: Kajtár Dóri

2018-06-17T00:17:31+00:00