Tudom, vagytok páran, akik nem szeretitek felvállalni, hogy hallássérültek vagytok. Ó, ismerem jól a jelenséget, én is fésültem már a hajamat a füleimre, bólogattam egyetértően, miközben fogalmam sem volt, hogy miről van szó. Aztán megtanultam, hogy ez nem egy jó taktika.

Össze is szedtem nektek néhány érvet amellett, hogy igenis hordd lófarkban a hajad, ha lány vagy igenis vállald be a rövid frizurát, és igenis, kezdd nyugodtan azzal a bemutatkozást, hogy nem hallasz. Csakis jól jöhettek ki belőle.

Bátornak fogsz tűnni

Higgyétek el, a környezeted egyik gondolata az lesz rólad, hogy bátor vagy. Igen, ez kicsit keserédes dolognak hangzik, de azok, akik hallgatnak téged, miközben a világ legtermészetesebb hangján közlöd, hogy hallássérült vagy, arra fognak gondolni, hogy nekik nem menne olyan könnyen a helyetekben ez, és lám, te megteszed. Elismerést fogsz kiváltani a környezetedből.

A környezeted sokkal jobban fog figyelni rád

Mivel tudnak a hallássérülésedről, ezért rögtön jobban figyelnek arra, hogy feléd forduljanak, jól artikuláljanak, és nem veszik zokon, ha valamit nem értesz. Még csak magyarázkodnod sem kell, mert minden olyan magától értetődővé válik attól a pillanattól kezdve, hogy nyíltan vállalod a hallásállapotodat, ráadásul ezzel egy löketet adsz a hallóknak, hogy merjenek kérdezni.

Nyíltságot sugallsz

És a nyíltságod harmóniát is sugall. Az emberek szeretnek olyan emberek társaságában lenni, akik jóban vannak saját magukkal, és akik nem félnek beszélgetni a sokak által tabunak titulált témákról. Meglásd, sok kapu kinyílik majd előtted.

Könnyebbé válik az önelfogadás

Azáltal, hogy gyakorlod az önmagadról való beszélgetést, a „titok” megosztását, figyeld meg, minden egyes alkalommal könnyebben csúsznak ki a szádból a szavak majd. Egyre könnyebben mondod ki a tényt, és egyre természetesebbé válik majd, hogy erről beszélsz, és sokkal könnyebbé válik az elfogadás is.

A cikket írta: Puha Andrea