Milyen tolmácsot válasszunk nagyothallóként?

A jelnyelvi tolmácsolásról már szinte mindenki hallott vagy látott. De a nagyothallók igénye kicsit különbözik a siketekétől, hiszen nem minden nagyothalló (a többség) tud jelelni. Milyen tolmácsolási lehetőségek közül tudunk választani, ha nem vagyunk jelnyelv használók?

A jelnyelvi tolmácsolásra való igény óriási, nem is ezt akarom kicsinyíteni, hanem csak inkább felhívni a figyelmet a jelnyelvet nem használó nagyothallókra. A SINOSZ tolmácsszolgálatát 13 megyében lehet igénybe venni, közel 15 éve. De tudtátok, hogy a jelnyelvi tolmácsolás mellett különböző egyéb tolmácsolási módot lehet igénybe venni?

A Fővárosban és a legtöbb megyében az alábbi szolgáltatások közül tudunk választani:

  • magyar jelnyelv
  • taktilis jelnyelv (tenyérbe jelelés)
  • jelesített magyar nyelv
  • ujjábécé
  • daktil tenyérbe jelelés (ujjábécé tenyérbe jelelése)
  • magyar nyelvű beszéd vizualizálása (orális tolmácsolás)
  • magyar nyelvű, hangzó beszéd írásba foglalása (írótolmácsolás, jegyzetelés)
  • Lorm-ábécé (a tenyér egy-egy pontjának érintése jelent egy-egy betűt)
  • tenyérbe írás
  • Braille-írás
  • Braille-írás taktilis formája
  • Tadoma vibrációs módszer ( siketvak személyek az ujjaikat a beszélő arcára helyezve „tapintják” ki , hogy mit mondanak)

(Hogy konkrétan a Ti lakóhelyeteken (megyétekben) melyik tolmácsolási módok elérhetőek a Tolmácsszolgálat honlapján tudjátok megnézni.)

Az enyhe, közepes vagy súlyos halláscsökkenéssel élő  személyek hallókészüléket hordanak, és ha integráltan tanulnak és a családjukban vagy környezetükben csak hallók vannak, akkor általában nem használják a jelnyelvet. A hallókészülék óriási segítség számunkra, de valamilyen külső segítség nagyon hasznos lenne, hiszen sok dologra kell odafigyelnünk, hogy „halljunk”.

Gondolkoztatok már rajta, hogy mennyivel könnyebb lehetne /lett volna/ az általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és az egyetem, ha feliratról olvashatnánk /olvashattuk volna/ az elhangzottakat?

Vagy, ha valaki megismételné azt az egy szót, amit nem hallottunk a mondatból, de kulcsfontosságú? A tanár mindig háttal áll, szívesen olvasnánk valaki szájról, de nem akarjuk, hogy a padtársunk is lemaradjon miattunk? Főleg oktatás alatt érkezik hozzánk sok sok információ, de a munkahelyen: az értekezleten, tárgyalásokon vagy ahol minden szónak jelentősége van: az orvosnál, hivatalos, banki ügyintézéseknél is szükségünk lehet segítségre. Ezekben a szituációkban jól jöhetnek az alábbi tolmácsolás módok. 🙂

#1 ORÁLIS TOLMÁCSOLÁS

A tolmács hang nélkül, csak artikulálva tolmácsolja az elhangzott információt a hallássérültek számára. Akik jól tudnak szájról olvasni, azoknak lehet ez nagy segítség. Olyan szituációkban hatékony, ahol a szájról olvasási kép megfelelő (a tolmács és a hallássérült személy egymással szemben helyezkednek el, megfelelőek a fényviszonyok).

#2 ÍRÓTOLMÁCSOLÁS

Az írótolmácsolás a feliratozás egyik fajtája. Ez tolmácsolási mód is valós idejű, a szöveg elhangzásával egy időben készül. Akik hallás útján nem vagy csak nehezen tudják követni az elhangzottakat, kivetítve vagy monitoron tudják olvasni a tolmács által leírtakat. A beszéd írott szövegre tolmácsolásának lényege, hogy az elhangzott információt pontosan közvetítse. A magyar nyelvben ez általában nem szó szerint valósul meg, hanem átfogalmazva, tömörítve.

Remekül alkalmazható oktatásban, megbeszélésen, előadáson, konferencián. Ha egy személy számára készül a „feliratozás” akkor a tolmács egy laptoppal a nagyothalló személy mellett helyezkedik el. Több hallássérült jelenlévő esetében a feliratozást érdemes kivetíteni. Az utóbbi esetben a tolmács nem feltétlenül a hallássérültek közelében helyezkedik el, akár egy másik helyiségben is tartózkodhat, a lényeg, hogy a tolmács megfelelő minőségben kapja meg az elhangzó információt.

#3 JEGYZETELÉS

Ezt a tolmácsolási mód általában előadásokon, értekezleten vagy oktatási szituációban lehet nagyon hasznos.  Akik nem tudnak figyelni az előadóra és emellett jegyzetelni is, igényelhet jegyzetelőt. Az előadás alatt  figyelhetünk, és később használhatjuk a jegyzetet, de mivel a tolmács mellettünk helyezkedik el, így bármikor, amikor szükségesnek tartjuk, beletekinthetünk a készülő jegyzetbe. Az egyetemeken létezik papír alapú  jegyzetelés is, ha azt jobban kedvelitek.

#4 FÜLBESÚGÁS

A szinkron tolmácsolás egyik változata. A tolmács a hallássérült fülébe suttogja az elhangzottakat. Azoknál a nagyothallóknál alkalmazható, ahol az egyik fülön ép a hallás.

+1 Írótolmácsolás Online: KONTAKT VIDEÓ-TOLMÁCSOLÁS

A KONTAKT Tolmácsszolgálat egy videó-tolmácsolási rendszer, ahol a tolmács (jelnyelvi vagy írótolmács) távolról működik közre. A tolmács látja (okostelefon/tablet képernyőjén) a hallássérültet, és jelnyelven vagy írásban kommunikál vele. A hallóval pedig ugyanazon az eszközön keresztül, csak hanggal.  Az ügyintézéseiteket és telefonálásaitokat úgy könnyíthetitek meg, hogy a tolmács nem kísér el benneteket, de mégis ott van, csak az eszközön keresztül nyújtja a segítséget. (Ha SINOSZ-tagok vagytok, akkor regisztráció után ingyenesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Részleteket és további információkat itt olvashattok.)

Mennyibe kerülnek ezek a szolgáltatások?

Az ellátási területünkön bizonyos szituációkban térítésmentesen vehetjük igénybe a szolgáltatásokat, ha

– magasabb összegű családi pótlékban részesülünk, vagy

–  fogyatékossági támogatásban részesülünk, vagy

– a hallássérülés legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t, vagy mindkét fülön a 40 dB-t, vagy

– a fogyatékosság – a BNO-10-es osztályozása szerint – egyidejűleg a H54-es és a H90-es csoportba tartozik.

Az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkerete személyenként legfeljebb évi 120 óra. Tanulóknak létezik speciális órakeret. Mindezekről bővebben a honlapon tájékozódhattok, de ha kérdésetek van, akkor írhattok nekem is, megpróbálok válaszolni rá! 😉

Most pedig jöjjön egy kis külföldi személyes élmény. 🙂

Nyáron a hallássérült táborban nemcsak az előadásokon, hanem amikor külsős szabadidőprogramra mentünk (pl. kalandpark) vagy kis csapatépítők voltak, akkor is velünk volt egy Palantypist, azaz írótolmács. Kicsit utána kérdezgettem más országokban, hogyan működik az írótolmácsolás és hoztam nektek néhány képet is!

Szóval kint az írótolmácsok egy sztenográf írógép segítségével gépelik be a kimondott szavakat.

A gépek az egyes országokban különbözően néznek ki, de azonos módon működnek. Speciális billentyűzetet használnak, mintha zongorán játszanának. Angolul egy sor hangot előre beprogramoznak a gépbe, amit a program automatikusan szöveggé alakít. Például az „information” szót a rendszer így írja ki: IN-FORM-ATION. Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban tudnak begépelni egy szót: percenként 200-at és átlagosan 180 szót mondanak az emberek, emiatt tudnak az írótolmácsok lépést tartani a beszélővel. (A magyar nyelvvel ez nem ilyen egyszerű, de szerintetek meg lehetne oldani a gyorsítást?)

Ha valaki hivatalos írótolmáccsá szeretne válni, annak komoly vizsgákat kell letennie, mert az írótolmácsolás is egy szakma és ennek a szakmának is szigorú szabályai vannak. Az USA-ban 180 szót kell 97%-os betű szerinti pontossággal leírniuk az írótolmács jelölteknek, továbbá teljesíteniük kell egy siketséggel kapcsolatos elméleti vizsgát és a gyakorlatban is bizonyítani kell tudásukat. Egy holland írótolmács mesélte, hogy neki 3 éves volt a képzés és nagyon nehéz volt. (Ha valaki Magyarországon szeretne írótolmács lenni, akkor a Siket és nagyothalló személyek kommunikációját támogató feliratozó képzést tudja elvégezni vagy a jelnyelvi tolmács képzésnek része az írótolmácsolás megtanulása is.)

Az írótolmács nem csak a lényeget írja le! Hanem minden szót leír, úgy ahogy hallja. (Ha a beszélő javítja magát, akkor azt is úgy tolmácsolja, ahogy történik.)

Jelzi, ha valaki elkezd beszélni. Ha ismert a beszélő neve, az írótolmács beállíthatja, hogy az automatikusan megjelenjen a képernyőn. Ha nem ismert, akkor NEW SPEAKER-ként, magyarul, új megszólalóként tünteti fel, hogy egyértelmű legyen, hogy mikor ki beszél.

Nemcsak a beszédet, hanem a háttérzajokat (pl. tűzriadó, telefoncsörgés a megbeszélés közben) is megjeleníti, ezáltal lesz teljes a kép, mert sokszor ezeknek is jelentősége van a szituáció megértésében.

Nem kell az első sorban ülni, mert hordozható eszközökön is lehet követni a feliratot.

A program a beszédet folyamatosan jeleníti meg. Lehet nézni laptopon, kivetítőn, okostelefonon és tableten.  Ezeken az eszközökön nem csak angolul, hanem hollandul is tudták olvasni a feliratot, hiszen az automatikus fordító az angol feliratot hollandra fordította.

Jó volt látni a holland hallássérült táborban, hogy az írótolmácsok nem ismertek akadályokat, ha kellett magukra vették a szerkezetet és így tudtuk követni az utasításokat. 🙂

Az írótolmácsok erős emberek, kár hogy olyan kevés van belőlük! 🙂

Végül pedig ha van kedvetek akkor nézzétek meg ezt a kis videót az sztenográf gépről.

 

Ti szoktatok igénybe venni akármilyen tolmács szolgáltatást? Ha igen, milyen típusút? Ha nem mi az oka? Van olyan, hogy csak azért nem, mert kívülről “látványos”?

 

Óriási köszönet Répási Krisztina, jelnyelvi tolmács segítségéért. 😉

A cikket írta: Kajtár Dóri

 

2018-09-22T15:09:54+00:00