Ha dolgozol, akkor nyilván szocializálódnod is kell, kicsit jobban megismerni a munkatársakat, együtt lógni, beszélgetni, hogy ezzel is erősítsétek a pozíciótokat, és persze, hogy barátokat szerezzetek. Mivel munkahelyen dolgozol, ezért mikor máskor is építenél kapcsolatokat, mint a cigiszünetekben, ebédszünetekben és a közös kávézásoknál? Már ha halló vagy.
Én hallássérülten nem annyira rajongok a társas ebédekért és a kávézásokért, és hogy őszinte legyek, elég rosszul is éreztem magam emiatt sokáig. Mert vágyom rá, mert hívtak is, és én az első pár alkalom után azt mondtam, hogy köszönöm, de nem megyek. Ez egy szociális öngól. Lenne. De az esetünkben nem az.
Ne érezd rosszul magad azért, mert nemet mondasz!
A kávézás a többiekkel a hallóknak olyan, mint egy fuldoklónak a felszínre jutás. Kávézás közben beszélgetnek, viccelődnek, pihennek, nem dolgoznak. De egy hallássérültnek a közös kávézás ugyanolyan munka. Koncentrálnotok kell, hiszen szájról olvastok, ráadásul kudarcélményetek van: lecsúsztok a poénról, és fogalmatok sincs, mi történt, míg mindenki megitta a kávéját. Kivéve te.
Teljesen érthető, hogy nem ezt választod, hanem inkább nyugodtan megiszod a kávédat, és elolvasol pár napi hírt a kedvenc portálodról, vagy csetelsz. Ezt azonban az a bűntudatos gyötrődés hiúsítja meg, hogy akkor kiestek a társadalmi hierarchiából, vagy épp a legaljára kerültök. Olyan kínzó gondolatok támadnak rátok, hogy kimaradtok valamiből, és hogy azt gondolják rólatok, hogy bunkók vagytok.
A megoldás egyszerű: Előzzétek meg!
Ha elmagyarázzátok, hogy azért nem tartotok velük, mert fárasztó a szájról olvasás miatt, akkor nem fognak ferde szemmel nézni rád. Jelezd, hogy mit hogyan élsz meg, magyarázd el, mi van benned, mi van az egyes döntéseid mögött. Ők nem hallássérültek. Honnan tudhatnák? Kávézzatok nyugodtan úgy, ahogyan nektek jól esik. Ha örökké alkalmazkodni fogtok, akkor elfáradtok, és a munkátok rovására megy majd. Ugye, ezt te sem szeretnéd?
Ti hogyan oldjátok meg a kávészünetet a kollégáitokkal? Írjátok meg nekem facebookon üzenetben! A többi égető munkahelyi kérdésről pedig egy másik cikkben írok majd nektek!
A cikket írta: Puha Andrea