Nosztalgiáztam kicsit és még mielőtt elmennénk nyári szünetre,  elhoztam nektek az a 7 dolgot, amire ha reggel gondoltam, még az ágyból kikelni sem volt kedvem, nemhogy bemenni a suliba. Az órán pedig sokszor a sírás kerülgetett. Bár a 12 év alatt nem sikerült ezeket megkedvelni, de megtanultam együtt élni velük és tűrhetővé fejleszteni. 🙂 

A suliban sokféle kínos szituációba keveredhetünk. A tanárokkal vagy diákokkal való kommunikáció, a beilleszkedés és még sok más miatt. Ezekre majd még külön írásokkal jövök, de most kifejezetten a tanórákkal kapcsolatban gyűjtöttem össze, hogy mik azok, amik a nagyothallóknak külön feladják a leckét.

#1 TOLLBAMONDÁS

Mindenkinek volt legalább egy szigorú magyar vagy matek tanárja. Hát igen, a nyelvtan nem tartozik a világ legkedveltebb tantárgyai közé. A magyar nyelvé biztosan nem. Ragok, toldalékok, igekötők, névelők, névmások… Nem beszélve a j-ről és a ly-ről. Mikor olvad össze, mikor kell egybe írni, mikor külön, mikor kisbetű, mikor nagy.

A mássalhangzókkal mi amúgy se jövünk ki túl jól, de a zöngétlenekkel még annyira sem.

És akkor elhangzott az a mondat, hogy „Vegyétek elő a Tollbamondás füzetet”, azt hittem, minden erő elment belőlem. A tanár persze túlartikulálta az egészet, közben fel-alá sétálgatott, én pedig kitekeregve, a padból majd kiesve próbáltam a tekintetemmel utána menni.

#2 SZAVALÁS

Ha már magyarnál tartunk, akkor a tollbamondást mi más tudná lekörözni, ha nem a versmondás? Szerettem nagyon a verseket, az irodalmat is, de szerettem elkerülni a megszégyenülést, ezért az osztály előtti feleleteket és szavalásokat szívesen megúsztam volna. A nevemnél szerencsére ritkán nyílt ki a napló, de a versmondásoknál nem voltam ilyen szerencsés.

Még szavalóversenyre is elvitt a tanárom.

Nem tudom miért, mert nem beszélek túl tisztán. Ráadásul a legnagyobb poén az egészben, hogy egy versre emlékszem, és ez egy csacsiról szólt, tele „cs” betűkkel…

#3 MAGNÓHALLGATÁS

Bár az angol nyelvtan sokkal egyszerűbb, mint a magyar, azért a sulisok nagy része (joggal) utálja a listeninget. Mikor az angol tanár magnóval a kezében jelent meg, máris görcsben volt a hasam, és reméltem hamar túl leszünk rajta.

Létezik vajon magnófóbia? Mert szerintem én szenvedtem ettől a sulis éveim alatt.

De sose felejtem el, mikor egyszer 20%-ot értem el és sírtam az örömkönnyektől. Persze a többieknek szerintem ez volt a legrosszabb eredménye. 😀

A nyelvvizsgára való felkészülésről már amúgy egyszer írtam, itt elolvashatjátok, de szívesen veszem a ti tippeiteket is! 😉

#4 VIDEÓ NÉZÉSEK

Bár manapság már szinte mindenhol interaktív tábla, meg projektor van. A mi időnkben még a sarokba rögzített régi, kis tv volt, aminek persze alig volt hangja. Nekünk töri és biosz órán sűrűn játszottak be kazettára felvett dokumentumfilm részeket. Ami tök jó lett volna, és a többieknek jó is volt, mert nekik nem kellett megtanulni, mert rögtön megmaradt, én meg persze már azt számolgattam, hogy mennyi idő lesz, míg otthon suli után ezt is elolvasom a tankönyvből.

#5 MÁSOLÁS A TÁBLÁRÓL

Ez főleg a matekot érintette. Mikor a hosszú egyenletet oldja meg a tanár, vezeti is le a táblánál, közben mondja, hogy mit csinál. De nem hallod, hogy most akkor az hét, vagy négy vagy két? És persze takarásban is van, mert akkora az egyenlet. Nagyon koncentrálunk, hogy le tudjuk majd csekkolni, mielőtt gyorsan letörli az egész táblát. 😀

#6 GIMNASZTIKA

Szerintem a hallók nem is sejtik, hogy a tesi óra milyen macerás. Először is, az az óriási terem, ami úgy eszi a hangokat, hogy nekünk semmi nem marad. A zaj persze úgy visszhangzik, hogy már szinte fülzúgása lesz az embernek. És a tanár sípszóra diktálja a feladatot, de én meg ugrabugrálás, meg gugolás, meg bordásfalra mászás, meg felülésezés közbe nem tudtam szájról olvasni.

És attól rettegtem, hogy már rég más feladatot csinál mindenki én meg még az előzőnél vagyok.

De az volt a jó, hogy innen is lehet a szomszédról lesni, reménykedve abban, hogy ő a feladatot csinálja.

+1 KÍSÉRLETEK

Ne hagyjuk ki a kémia és a fizika órát sem. Lehangoló az az érzés, mikor azt hisszük, hogy végre kicsit érdekesebb lesz az óra, mert kísérletet mutat be a tanár, de rájövünk, hogy ebből a kísérletből ki fogunk maradni. A tanár a kémcsövet odarakja a diákok füléhez, hogy ha nagyon csöndbe lesztek, akkor meghalljátok, hogy birkóznak egymással az elemek. Oké. 😀

Nekem ezektől a dolgoktól röpködtek a pillangók a hasamban az órákon. Nektek mitől? 🙂

A cikket írta: Kajtár Dóri