A 20 éves Máté Anna Budapesten él és idén végez a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumban. Nagyon sok minden érdekli a világból, úgy érzi, ha elég lelkesen beszél valaki valamiről, könnyen lehet, hogy a téma magával ragadja őt is, vagy legalábbis felkelti az érdeklődését. Ezek közül legjobban az irodalom, fényképészet, (újság)írás, és a világban történő események (és azok háttere, az ok-okozati összefüggései). Jövő héten kezdődik az érettségi. A tavalyi évhez hasonlóan, most is …A hajrában kérdeztem az előtte álló kihívással és a jövővel kapcsolatban. Hajrá Anna! Hajrá érettségizők!

Szia Anna! Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést, így az érettségi közeledtével. Mennyire izgulsz?
Hűha. Nem tagadom, hogy voltak stresszes időszakaim az utóbbi pár hétben, most, ennyi tanulás után már magabiztosabb vagyok, már szinte várom az egészet. Furcsa, de mostanra mintha megnyugodtam volna.

Matematikából fel vagyok mentve, ebből a tárgyból érettségizni sem fogok, erről az iskolában időben tájékoztattak. Szerencsére a hosszabb felkészülési időt is engedélyezték számomra.

Mindkét tanulási formának megvoltak az előnyei és a hátrányai. A személyes oktatásban sokszor elterelte a figyelmem az osztálytársaim jelenléte, motozása, ugyanakkor néha meg pont a tanár személyes jelenléte miatt tudtam jobban bevonódni az órába.

Három egyetemet jelöltem meg, mindenhol a szabad bölcsészet szakot. Ez a szak azért vonz elsősorban, mert egy hihetetlenül széles körű ízelítőt ad sokféle humán-tudományból (pl. filmelmélet, esztétika, filozófia, művészettörténet), az első év után pedig lehetőség van specializációra, mely során jobban elmélyülhet az ember egy területben….

Nagyon sok mindent, már gyerekkorom óta. Erős a képzelőerőm, így hamar beleélem magam a legkülönbözőbb történetekbe, szeretem, ha valami elvarázsol, egy másik világba visz, a könyvek erre jó lehetőséget adnak és adtak mindig.

Én inkább arról hallottam, hogy ritkább a könyvmoly hallássérült, de abban nem vagyok biztos, hogy ez az állapot az íráskészségre is hatással van. Szerencsés vagyok így, hogy ennyire korán kaptam hallókészüléket és a hallássérülésem is kis mértékű. Úgy érzem, mindez hozzájárul ahhoz, hogy a beszédem és a helyesírásom is jobb, mint néhány sorstársamnak. Úgy gondolom, az írás elsősorban egy készség, néhányaknak könnyebben megy, mint másoknak.

 

Bátortalanul és kevés magabiztossággal vágtam bele, de nagyon jó élmény volt összességében. Kipróbálhattam magam egy teljesen más művészeti ágban, a rajzolás és kollázskészítés nagyon kikapcsolt. Örültem, hogy egy számomra fontos ügyet kreativitással és önkifejezéssel támogathatok (ez utóbbi is nagy örömet ad, már önmagában is). Sokat köszönhetek szurdopedagógusomnak is, nélküle nem biztos, hogy elindultam volna, ő biztatott és ő adta meg nekem a kezdőlökést is.

Talán az a legjobb, ha ezt az állapotot természetesen kezeljük, nyitottan az erre vonatkozó esetleges kérdésekre, de sajnos hallottam már olyan esetről is, mikor az elfogadó hozzáállás nem volt magától értetődő. Szóval… szerintem az érzékenyítéshez alapvetően nyitott emberek is kellenek, akik odafordulnak másokhoz, kíváncsiak rájuk.