A film nagyon jó eszköz arra, hogy a szórakoztatás mellett elgondolkodtasson, felhívja valamilyen problémára a figyelmet vagy emléket állítson történelmi és hétköznapi hősök számára.

Valamilyen okból a hallássérülésről kevés filmet készítettek. De a hallássérülteken belül is csak a siketek életéről. Nem azzal van baj, hogy a siketekről készítenek hanem, hogy a nagyothallókéról egyáltalán nem is készítenek.  Pedig ma már tényleg mindenről, mindenkiről van film. (Például ott van Ted, a plüss mackó aki kikéri, magának, hogy ő bizony élő személy és házasodni akar egy lánnyal, meg még örökbe is szeretne fogadni.)

Sajnálatos, hogy nincs arra igény, hogy a nagyothallókról, a nehézségeinkről, vívódásainkról, társadalomba való beilleszkedés problémájáról, a hétköznapjainkról film készüljön. Vannak, akik félnek tőlünk, félnek velünk lenni, élni.

Egy jól elkészített filmmel sok előítéletet le lehetne rombolni velünk kapcsolatban. És az embereknek lenne fogalma arról, hogy egyáltalán milyen nagyothallóként a világ.

Sőt, szerintem híres színészeknek is felelőssége ilyen témájú filmekhez a nevüket adni, ezzel is kifejezve, hogy ez a fontos ügy és mindenkihez eljusson!

Szerintetek mit kellene mindenképp beletenni egy nagyothallókról/hallássérültekről szóló filmbe? Melyik színészt szerepeltetnétek benne?

Addig is, míg várunk, itt vannak a siketekről szóló filmek, amik közül most egyet mutatok be nektek, az én személyes kedvencemet, a Kalapács című filmet. (Angolul: Hamill (The Hammer)) Nagyothallóként ezzel tudtam legjobban azonosulni, bár a többi filmből is sok tanulságot le lehet vonni.

forrás: chichagonow.com

A 2010-es amerikai életrajzi dráma főszereplője Russell Harvard, aki maga is siket úgy, mint az általa formált Matt Hamill.

A ma 41 éves Matthew Stanley Hamill siketként született egy halló családba. Nem volt jó gyerek, és mivel a nevelőapja birkózó edző volt, ezért vitte az edzésekre, hogy kimaradjon a bajokból. A birkózás tanította meg az életre. Többek között arra, hogy mindegy, hogy győz vagy veszít az a lényeg, hogy élvezze.

Nem volt könnyű birkózni, hiszen nehéz egyszerre szájról olvasni az utasításokat és birkózni. Persze a kemény munkának, és a tehetségének köszönhetően meg lett az eredménye. Háromszoros nemzeti bajnok lett.

Nagyapja, Stanley McCoy azt akarta, hogy menjen a főárammal, hogy lógjon a halló emberekkel. Matt azt mondja, hogy nagyon nehéz volt neki, mert nem volt tolmácsa, órák után jegyzeteket készített (az osztálytársaiéról) és csak középiskolában tanult meg jelelni, de gyors tanuló, így ezt is leküzdötte.
Matt most már hetente 2000 emailt kap és bátorítja a hallássérült gyerekek szüleit, hogy adjanak időt a gyerekeiknek, és higgyenek bennük, a gyerekeknek pedig legyenek álmaik és küzdjenek értük!

Nagyon tetszett nekem a filmben, hogy bemutatja a hallók (sokszor irreális) elvárását irányunkban, és a sulis időszakot, ami szinte minden hallássérültnek nagy kihívás. Emellett a hallóknak külön élményben lesz részük az egyedi a hanghatások miatt, hiszen a hang sokszor Matt “fülszögéből” van bemutatva. 😀

Vajon, hogyan vált profi birkózóvá? Tudott boldogulni hallók között az egyetemen? Simán ment neki minden, vagy voltak lelki vívódásai? Nézzétek meg a filmet és megtudjátok!

Az angol feliratos előzetesét itt tudjátok megnézni. 😉

 

 

A cikket írta: Kajtár Dóri