Keresztessy-Kovács szerint a hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, mely az éptől eltérő hallásteljesítményt eredményez.

A még éppen meghallott hangoknak az észlelése mutatja meg a hallásküszöböt. A hallássérülés mértékétől függően a hallásküszöb megemelkedik. A jó hallás esetén 0-10 dB közötti a hallásküszöb, míg a hallássérülteknél ez 30-100 de akár 110-115 dB közötti is lehet.

A hallássérülés fajtájától, jellegétől függően három kategóriát különítünk el:

1. Idegi jellegű hallássérülés:

A belső fülben lévő csiga (Cochlea) szőrsejtjeit és az agyhoz vezető idegrostokat érinti a károsodás. (Keresztessy-Kovács, 2003) Okozhatja belső fül hallássérülése vagy idegi eredetű hallássérülés:

– Belső fül hallássérülése az amikor, a szőrsejtek roncsolódnak, ezáltal a belső fül nem képes átalakítani a hangot rövid elektromos impulzusokká, így a hallóideg sem tudja továbbítani az információt az agyba.
– Idegpálya roncsolódása az amikor, a hallóideg sérült vagy hiányzik, így a jelek nem jutnak el az agyba.

Az enyhe halláscsökkenéstől egészen a teljes siketségig terjed, elsősorban a magasabb frekvenciák meghallása sérül és többnyire maradandó. Az érintettek arról számolnak be, hogy hallják amit mondanak de nem értik, ezenfelül a beszélgetőpartner beszédét motyogásnak érzik.

Az öregedési folyamat gyakori oka az idegi hallássérülésnek. Ahogyan öregszünk, a belső fül idegei és a szenzoros sejtek fokozatosan elpusztulnak. Jelentősen lehet csökkenteni a tüneteket hallókészülék használatával, hallásneveléssel és műtéttel.

Az öregedésen kívül azonban más okai is lehetnek ennek a fajta hallássérülésnek:

•    Sérülés
•    Túlzott zajexpozíció
•    Vírusos fertőzések, pl.: kanyaró, mumpsz
•    Ototoxic gyógyszerek, amelyek károsítják a hallást
•    Agyhártyagyulladás
•    Diabétesz
•    Stroke
•    Kifejezett magas, elhúzódó láz
•    Meniere-betegség
•    Akusztikus daganatok
•    Öröklődés

2. Vezetéses hallássérülés

Ez a fajta hallássérülés lehet átmeneti vagy maradandó. Ennek oka a külső vagy a középfül zavarai, vagyis a hangvezető rendszer károsodása.  (A hang akadályba ütközik, a hallást megnehezíti ha a dobhártya és a hallócsontok nem képesek rezegni). Jellemző ennél a típusnál, a gyenge, halvány hang észlelése és a hallássérülés mértéke nem haladja meg a 60 dB-t. Orvosilag, valamint műtéti úton jól kezelhető.

Ennek a típusú hallássérülésnek a következő okai lehetnek:

•    A hallójárat, középfül fertőzése
•    Folyadék a középfülben
•    Fülzsír kirakódása
•    Szokatlan daganatok vagy tumorok a fülben
•    Otosclerosis, rendellenes csontkinövés a középfülben

3. Kevert hallássérülés

Néhány embernél mind a két típusú hallássérülés jelen van. A hallássérülés gyakran fokozatosan alakul ki és nem azonnal észlelhető az érintett személy számára. A családtagok, barátok olykor hamarabb észreveszik a problémát, mint maga az érintett személy. Például a családtagok panaszkodhatnak, hogy túl hangosan hallgatja a televíziót vagy a rádiót; többször kéri, hogy ismételjék meg, amit mondanak neki; vagy éppen nem reagál, ha csengetnek vagy csörög a telefon.

Gyakoribb tünetek a következőek lehetnek:

•    Képtelen az érintett személy teljes egészében megérteni azt amint mondanak neki. Úgy tűnhet számára, hogy az emberek motyognak körülötte. Például nem érti a történet mondanivalóját.
•    Gyakran visszakérdez vagy pontosítást kér, illetve megkéri a környezetét, hogy vele szemben mondják azt, amit szeretnének.
•    A nap végére már elfárad, és még nehezebben érti meg, amit mondanak neki.
•    Kerüli a társadalmi helyzeteket, mivel nehezen ért zajos környezetben.
•    Van, hogy nem a kérdésre válaszol, inkább “blöfföl” mert nem szeretne visszakérdezni. Ezért gyakran nevetség tárgyát képezheti, ami lelkileg mélyen érinti.

A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint definiálják: nagyothallókra és siketekre. A hallássérülés súlyosságának meghatározása, decibel (dB) alapján, a következő:

•    Enyhe: 25-40 dB hallásveszteség
•    Közepes: 40-60 dB hallásveszteség
•    Súlyos: 60-90 dB hallásveszteség
•    Átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90-110 dB hallásveszteség
•    Siketség: 110 + dB hallásveszteség.

Siketek és nagyothallók

Nagyothallók: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 30-80 dB között van, a nagyothallók között vannak enyhe, középsúlyos és súlyos fokú hallássérültek. A nagyothallókat segíti a beszédben hallásmaradványuk, a hallókészülékek igénybevételével tudnak kommunikálni. Idővel tökéletesen megtanulnak szájról olvasni is.

Siketek: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80dB felett van, továbbá nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal. A siket embereknek a jelnyelv segít az önkifejezésben, számukra speciális oktatási intézményeket tartanak fent, ahol a beszédre is tanítják őket.