El sem tudnátok képzelni az életeteket internet, telekommunikációs eszközök vagy villanykörte nélkül, igaz?  5  zseni, aki bebizonyította: Attól, hogy valaki hallássérült, nem jelenti azt, hogy buta. (Mi ezt tudtuk eddig is, de sajnos vannak, akik ilyen következtetéseket vonnak le.)

1. JAMES C. MARSTERS

Fiatalkorában kanyaró miatt elvesztette hallását, de megtanult beszélni és szájról olvasni. Fogorvos szeretett volna lenni, és a vizsgái is jól is sikerültek, de a fogorvos iskolák elutasították a siketsége miatt. Két és fél évbe telt, mire a New York-i Egyetem beleegyezett abba, hogy ideiglenesen beviszi, azzal, hogy nem kap különleges segítséget. 🙁 Végül elérte álmát és fogorvos lett.

A telefonbeszélgetés azonban mindig nehézkes volt számára. Robert Weitbrecht fizikussal (aki szintén siket volt) kifejlesztette a TTY-t, egy szöveges telefonrendszert. Egy írógéphez hasonlító gép, amelyhez egy telefonvezeték csatlakozott, megváltoztatta a feladó gépelt üzeneteit hangokká, és elküldte őket telefonkészülékekre, mint egy faxkészülék.

2. VINT CERF

Amerikai matematikus és informatikus. Az internet egyik alapító atyja. Számos díszdoktori cím tulajdonosa, többek között Bill Clinton kitüntette a National Medal of Technologyval (a legmagasabb amerikai tudományos-technológiai címmel), illetve 2004-ben a Turing-díjat (számítástechnikai Nobel-díjnak számít) is megkapta.

Születésétől fogva hallássérült. Tagja a Gallaudet Egyetem(amely az első felsőfokú képzést nyújtó intézmény volt a siketek és nagyothallók számára) tanácsának és az Alexander Graham Bell Egyesület „Hallássérültekért” kitüntetés tulajdonosa.

3. EDITH MANSFORD FITZGERALD 

Amerikai siket nő, aki a siketek számára találta fel a „Fitzgerald Key” módszert, aminek segítségével megtanulhatják a szavak helyes elhelyezését a mondatok megalkotásában.  Ezzel a programmal tanították a hallássérülteket az Egyesült Államok iskoláiban.

4. JOHN ROBERT GREGG  

5 évesen lett siket, majd 10 évesen kezdte érdekelni a gyorsírás. 21 évesen közzétette saját rövidített ábécéjét, amit később 13 nyelvhez igazították. Ez az egyik legsikeresebb módja annak, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják. Nem véletlen, hogy a gyorsírások közül a Greggé a legnépszerűbb.

5. THOMAS ALVA EDISON

Végül pedig jöjjön a kedvenc feltalálóm, akit amúgy a világ legnagyszerűbb és legtermékenyebb feltalálójának tartanak. Hiszen ezernél is több szabadalom fűződik nevéhez, s volt olyan négyéves időszak életében, amikor 300 találmányt jelentett be, ez azt jelenti, hogy ötnaponta egyet!!  Hogy sikerült ennyi eredményt elérnie?  Erre a kérdésre így felelt: „Több ezer dolgot ismerek, ami nem működik.” 😀

Kitartásáról is példát vehetünk, sosem adta fel, mert azt vallotta, hogy „amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.”

Első találmánya az elektromos szavazatszámláló volt, majd jött a szénpormikrofon, amely a telefon hangját tette érthetővé, majd a hengeres fonográf, izzólámpa és sorolhatnám még a találmányait, de a lista sose érne véget. 😀 Megépítette a világ első villamos erőművét, az ő érdeme az első élvezhető minőségű mozgókép-vetítő berendezés, s cége készítette az első cselekményes filmet is A nagy vonatrablás” címmel.

1876-ban megalapított laboratóriuma 1914 decemberében csaknem teljesen a lángok martalékává vált. Életművének nagy része odaveszett, amiért sokszor napi 20 órát dolgozott. Ám optimizmusa ekkor sem hagyta el. Fiának ezt mondta: „A katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett. Hála Istennek tiszta lappal indulhatunk újra.”
Három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfját, amin 52 évig dolgozott. Ez lett a kedvenc találmánya és babynek hívta. 🙂

Apja, ő és fia is hallássérültek voltak. 50-60 dB-es halláscsökkenése volt, ami idősebb korára tovább romlott. Tanítója a tanügyi szakfelügyelővel egybehangzóan értelmi fogyatékosnak minősítette! 🙁 Az iskolát otthagyva, édesanyja tanította. És a fenti sorok is igazolják, hogy meglett a gyümölcse. Sokan furcsálták, hogy miért nem talált fel hallókészüléket. Dolgozott egy készüléken, de nem lett végül belőle semmi. Örült a csendnek, mert tudott koncentrálni a munkájára.

A hallássérülésünk sokszor kihozza belőlünk is a kreativitásunkat. 😀 Ti milyen módszereket találtatok fel?

Ha tetszett,  kérlek oszd meg!  😉