Márciusban egy hetet tölthettem nagyothalló fiatalokkal Strasbourgban, egy Study Session-ön, melynek témája az volt, hogy 

Segítsük politikai döntésekkel ezt a világot, hogy nyitott és befogadó maradhasson.

A csoport különböző nemzetiségű, 18-30 éves nagyothalló, nagyon segítőkész és jófej fiatalokból állt, a hangulat szuper volt és közben sok hasznos dologról tanulunk. Többek között az Európa Tanácsról, alapvető emberi jogokról, identitásról, diszkrimináció elleni küzdelemről, társadalmi kirekesztésről, média szabadságról, közösségi médiáról és nem utolsó sorban a kommunikációról is hallgattunk előadásokat és különböző csapatépítő játékokkal, workshopokkal frissültünk fel az előadások között.

A ’tanulmányi ülés’ orosz kurzusvezetőjével, Pavel Novikovval készítettem interjút. 🙂 

Szia Pavel.  Mesélj kicsit magadról.

Szia Dóra. Igazi moszkovita vagyok (ahogyan azt mi általában a 3. generációs moszkovitákról mondjuk).

1988-ban születtem a Szovjetunió fővárosában. Amikor 3 éves voltam, az óvodánkban kitört az agyhártya-gyulladás járvány és a penicillin-kezelés következtében elvesztettem a hallásomat. A szüleim teljesen letörtek, de az orvosok azt mondták anyámnak:

„Ha ezt a fiú túlélte, biztos jelent valamit, ennek a kölyöknek okosnak kell lennie. Meglátjátok, ez a fiú a BMSTU-on fog diplomát szerezni. ”

Szóval a szüleim mindent megtettek, hogy egyenlő emberként neveljenek, annak ellenére, hogy nagyothallóknak való speciális iskolába jártam. És igen, informatikus diplomát szereztem, a Bauman Moszkvai Műszaki Egyetemen. Nem volt könnyű, de elvégeztem.

Hallgatóként szakszervezeti vezető voltam és az érdeklődési területem a fogyatékossággal élő diákok foglalkoztatási lehetősége volt.  Alkalmanként meghívást kaptam az SAP-hoz, hogy megvitassuk a hallássérült diákok képzését. Ekkor álmodtam a Siemens pozíciójáról a társadalmi-felelősségvállalási szervezeti kultúrájuk miatt és felajánlottam, hogy csatlakozom az SAP-hoz szakmai gyakorlatra. Ebben az időben semmit nem tudtam az SAP-ról, de nagyon közel voltam a végzéshez. Azt hittem, ez jó lehetőség a szakdolgozatomnak.

A moszkvai menedzseremet lenyűgözte a történetem, hiszen neki ugyanolyan fertőzése volt, csak következmények nélkül megúszta. Próbált nekem segíteni, hogy sikeresen indítsam el a karrieremet. Ezután további oktatást kaptam, mint marketingszakértő a Brit Művészeti és Művészeti Főiskolán. De még mindig mérnökként dolgozok az orosz – magyar csapatban. A jelenlegi menedzserem, Tari Péter ismeri a tevékenységeimet és támogat engem. Amikor Budapesten voltam, a szabad estémen meglátogattam a budapesti irodánkat és nagyon jól éreztük magunkat.

Sok területen aktivistáskodom.  A The Guardian-ban egy cikkben elolvashatjátok a Moszkvában történő felújítási munkálatokról szóló véleményemet vagy itt, hogy mit gondolok az Oroszország választási folyamatairól.

Mikor csatlakoztál az IFHOHYP-hez? Mi volt az első rendezvényed a nemzetközi nagyothallókkal?

Ez vicces történet. 😀 Amikor iskolás voltam, elkezdtem angolul tanulni és egy lány úgy döntött, hogy követi az utamat. Lemesova Alexandrának hívják. Egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot az iskolában, de amikor a szakdolgozatát a nagyothalló emberekről írta a Moszkva Gazdasági Főiskolán, kérte, hogy adjak neki interjút. 4 órát beszéltünk és a találkozó után segítettem neki, hogy a Cosmopolitan magazinban szakmai gyakorlatot kapjon, majd 1,5 évvel később 2014-ben Alexandra meghívott Strasbourgba a tanulmányi ülésre és az AGM-re (közgyűlésre) és úgy döntöttem, hogy mindkettőre jelentkezem.

Az IFHOHYP és az Európai Tanács által szervezett 2019-es Study Session (Tanulmányi ülés) előkészítő csapatának tagja voltál. Mi motivált, hogy jelentkezz a szervező csapatba?

A 2017-es Study Session szervező csapat tagja voltam, ami pont a ti országotokban volt megrendezve, Budapesten. Idén kurzusvezetőként vettem részt, mivel én voltam az egyetlen csapattag, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezett, és elfogadtam ezt a meghívást, mivel jó kihívásnak találtam a vezetői képességeim fejlesztésére.

Egy korábbi projektben a BHSAD-n (Brit Művészeti és Dizájn Középiskola) nem sikerült olyan jól vezetnem a csapatot, főleg a tapasztalat hiánya és a halláskárosodásom miatt, ezért úgy döntöttem, hogy

bebizonyítom magamnak, hogy meg tudok oldani néhány feladatot felelős személyként, mint projektmenedzser.

És a 2014-es tanulmányi ülés annyira lenyűgözött, ezért részt akartam venni a szervezésben. Az előkészítő csapattagoknak joga van a választási kör nélkül való részvételhez. Emellett új tapasztalatokat szerettem volna szerezni és motivált, hogy javítsam az angolomat. Ez nagyon jó lehetőség, hogy fejlesszük magunkat.

Már sokat beszéltünk a tanulmányi ülésről, de mondjuk el az olvasóknak, hogy mi is az a tanulmányi ülés (Study Session)? Mi a célja?

A tanulmányi ülések nemzetközi oktatási ifjúsági szemináriumok (találkozók).

Olyan négy-nyolc napig tartó időszak, amikor az ifjúsági szervezetek vagy hálózatok tagjai és szakértők összegyűlnek egy adott téma átbeszélésére, ami az Európa Tanács ifjúsági ágazatának prioritásaival összhangban van és programjaival kapcsolatos következtetésekhez vezet. A szemináriumokat az ifjúsági szervezetekkel és hálózatokkal együttműködve szervezik és az egyik európai ifjúsági központban: Strasbourgban vagy Budapesten tartják.

A tanulmányi ülésekre a témák és a partnerszervezetek kiválasztása az ifjúsági szervezetek által, az évente kétszer benyújtott és a DYS Ifjúsági Bizottság által elfogadott pályázatokon alapul. Ezek a tevékenységek nagyrészt az Európai Tanács által vannak finanszírozva és a Titkárságon elérhető irányelvekkel vannak összhangban.

A résztvevők politikai, társadalmi és személyes dolgokat tanulnak. Összefoglalva, egy olyan holisztikus, interkulturális tanulási élmény, amely mint egy multikulturális csoport való élet és együttélés eredménye. A tanulmányi ülés egy különleges tanulási tapasztalatnak tekintendő, mivel ez egy tevékenység, ami a fiatalokért van, a fiatalok által, a fiatalokkal megvalósítva. 😀 A tanulmányi ülésen résztvevő fiataloknak lehetőségük van arra, hogy különböző szempontokból megvitassák az őket és a szervezetüket érintő problémákat.

A résztvevőket számos területen érik kihívások és az várják, hogy tisztában legyenek társadalomban betöltött szerepükkel, és ez motiválja őket arra, hogy társadalmi fellépést vállaljanak. Ez, a különböző ifjúsági mozgalmakon belüli nyilvánul meg.

Bebizonyosodott, hogy a tanulmányi ülések holisztikus tanulási tapasztalata nyereséges eredményeket hozhat a résztvevők, a szervezet és a DYS számára is. Oktatási és politikai szempontból ez egy tanulmányi ülés egyik fő hozzáadott értéke. A résztvevők olyan tapasztalt ifjúsági vezetők, akik sokasítóként működnek az ifjúsági szervezeteken belül.

A tanulmányi ülésekre vonatkozó részletesebb információkért látogassatok el az Ifjúsági Európai Tanács oldalra.

Egyébként az IFHOHYP 2004-től szervez tanulmányi ülést. A 2019-es a 3. ülés, amin én részt vettem. Úgy nézem ezt, mintha sorozat lenne. 2014-ben a

szervezetfejlesztésről

üléseztünk, és ennek eredményeként stratégiai bizottság nyílt meg az IFHOHYP stratégiájának meghatározására, 2017-ben az

önfejlesztésről

beszéltünk, mivel minden szervezet emberekből áll. Most 2019-ben úgy döntöttünk, hogy a

kommunikációról

beszélünk. Az Ifjúsági Programozási Bizottsága azt állította, hogy hozzáadja a médiaműveltségi témákat. Ennek az ülésnek az volt a célja, hogy hatékony támogatási készségeket dolgozzon ki, hogy mi, nagyothalló fiatalok tudjuk érvényesíteni a jogainkat a média és politikai eszközök használata és előállítása révén.

Hogyan terveztétek meg az idei ülést? Mi volt a fő üzenet? Mikor kezdtétek el szervezni?

Az előkészítő csapat 2017-ben alakult meg az IFHOHYP közgyűlésen, Helsinkiben. Azonnal elkezdtünk dolgozni, beadtuk a kérelmünket a következő tanulmányi ülésre, de várólistára kerültünk, ezért úgy döntöttünk, hogy újra jelentkezünk. Ezután, amikor elfogadták a kérelmet, elkezdtük gondolkodni, mit lehet tenni. A legfőbb nehézség az volt, hogy szakértőket találjunk az Optionális Protokoll és a Médiaműveltség témájához.

Ezután, 2018. decemberében Strasbourgban találkoztunk, és elkészítettük a program tervezetét. Nem volt könnyű, mivel a médiaműveltség nagyon elvont tárgy volt számunkra, külső oktatási tanácsadónk, Karina Chupina (az IFHOHYP egykori elnöke) fogalmazta meg a célokat és eltérő elképzelésünk volt. De fokozatosan fejlesztettük a programot, nap, mint nap. Nagyon demokratikus úton járunk el, és minden döntést közösen hozunk meg.

Nagyon örültem, hogy együtt dolgozhattam a csapatommal, mivel mindenki nagyon felelősségteljesen cselekedett és bíztunk egymásban. Mindenki használta tehetségét, például Ediz nagyon jó volt a találkozószervezésben, így minden vasárnap távtalálkozó volt. Hanna volt a korrektor és szerkesztő. Paulina volt felelős a résztvevőkkel való kommunikációért, kapcsolattartásért, a kiadványok. Ecenek sikerült kompromisszumokat és különböző megoldásokat találnia. Szóval nagyon szerencsés voltam, hogy megkaptam ezt a csapatot. Nélkülük nem tudtam volna hatékonyan kommunikálni az Európai Bizottsággal és a szakértőkkel.

Tehát segíteni akartunk a résztvevőinknek a médiaműveltség fejlesztésében, a téves információ, a diszkrimináció, a manipuláció, a fogyatékossággal kapcsolatos gyűlöletbeszéd és a médiában való visszaélés azonosításában, a fogyatékossággal kapcsolatos jogok népszerűsítésében, a nyilvános beszéd, írás, társadalmi médiastratégia kialakításában a szervezeteik és kampányai számára, valamint a fiatal nagyothalló emberek pozitív önképének előmozdítására szolgáló tartalom megteremtésében.

Az is volt a célunk, hogy az Opcionális Protokollról és az Európai Tanács (2017 – 2023ig tartó) Fogyatékossági Stratégiájáról is beszéljünk. Az Opcionális Protokoll még az ügyvédeknek is bonyolult és a Stratégiáról végül időhiány miatt nem beszéltünk. Ez nem jó nekünk, de nem a mi hibánk volt.

Mit vártatok ettől a héttől?

Nekem reális várakozásom volt. Mint kurzusvezető tudtam, hogy elfoglalt leszek az adminisztratív feladatokkal és a menedzseléssel. Készen álltam, hogy rugalmas legyek és keményen dolgozzam. Ez az oka annak, hogy az ülés feléről hiányoztam. A gyenge pontunk az idő tartása volt. Sok résztvevőt idegesítettem vele, de erre az írótolmácsok miatt kellett figyelni. Nekik nagyon fárasztó és szükségük volt néha pihenni.

Mi volt a kedvenc részed a héten?

Azt hiszem, nyitó és záró folyamatok. Ha-ha-ha! De említhetném a vita workshopokat is. Az elején azt gondoltam, hogy nehéz lesz, de aztán beindult, és annyira lenyűgöző volt! Sok tehetséges és ambiciózus résztvevővel találkoztam és remélem, hogy hamarosan vezetőkké válnak. Az IFHOHYP-nak szüksége van ezekre az aktív, fiatal résztvevőkre, különösen a különböző bizottságokban.

Miért ajánlanád a nagyothallóknak, hogy vegyenek részt tanulmányi ülésen?

Először is, az új élmények és az új arcok miatt. Nagyon örülök, hogy az IFHOHYP (nemzetközi nagyothalló fiatalok) emberekkel jobban meg tudjuk érteni egymást. Még a szüleim sem tudnak megérteni teljesen. Emellett, egy kicsit tudok pihenni, és kiszakadhatok a napi rutinomból. Vissza tudok térni a fiatalsághoz, a diákéveimhez és szórakozhatok egyet.

Ezeken kívül rengeteg lehetőség van arra, hogy építsük a karrierünket, az aktivizálódásra és, hogy észre vegyenek minket. Most sok nemzetközi barátom van, és próbálom fejleszteni az angoltudásomat. Egyes résztvevők szerelmesek lesznek egymásba és összeházasodnak. Valaki a karrierje előmozdítására használja vagy az önfejlesztésre, mert megoszthatja a fájdalmait, a tapasztalatait és összehasonlíthatja másokéival. Hadd tisztázzak veled valamit.

Például én soha nem úgy néztem magamra, mint egy fogyatékkal élő személyre, de amikor elkezdtem irodában dolgozni, nehézségekbe ütköztem, túl gyorsan fáradtam. Kezdetben azt hittem, hogy az irodában megy valami rosszul, de aztán rájöttem, hogy ez az én specialitásom. Ez a felfedezés 2014-ben történt, a tanulmányi ülésen, amikor pihentem, de mégis fáradt voltam. A szájrólolvasás volt az oka. Amikor nagy erőfeszítéseket teszünk az emberek beszédének megértésére, az agyunknak elemeznie kellett a szövegkörnyezetet, például könnyen félreérthető „mortgage” és a „porridge” (magyarul például két vagy hét). Amikor rájöttem, elfogadtam és próbálom minimalizálni az ebből adódó kellemetlen helyzeteken. Tehát az IFHOHYP különböző módokon nagyon hasznos és mindig pozitív tapasztalatokat szervezek.

Mi a következő esemény?

Nem tudom. Most, be kell fejezzük az Európai Tanács számára készített jelentésünket. Aztán valószínűleg részt veszek az Orosz Föderáció Polgári Tanácsában egy kerekasztal beszélgetésben. Meglátogatom a következő IFHOHYP Közgyűlést, ahol a következő Study Session Bizottságát meg kell nyitni. Nem vagyok biztos benne, hogy én is benne leszek az előkészítő csapatban, hiszen most már 4 tapasztalt személy és sok potenciális tagjelöltünk van, az alkotmány pedig nem engedi, hogy valaki kettőnél többször legyen ugyanabban a bizottságban.

Szeretnél üzenni valamit a magyar nagyothallóknak?

Igen! Imádom Magyarországot. Az első EU-s utazásom Budapesten volt 2004-ben. A menedzsmentem Budapesten van. Van néhány budapesti barátom és az egyikük 2017-ben meglátogatott Moszkvában, és nálam szállt meg. Nagyon hasonlítunk és az emberek azt hitték, hogy rokonok vagyunk.

 A magyar emberek angol kiejtését értem és ez nagyon fontos.

Oroszországban és Magyarországban sok közös dolog van, mert Magyarország tagja volt a Varsói Szerződésnek és a gulyáskommunizmus ideológiáját követi. Meg tudjuk érteni egymást. A magyar nagyothallóknak mondom, hogy szeretném látni őket az IFHOHYP-ban és hiszem, hogy nagyon tehetséges fiatalok vagytok! Fejleszthetitek az IFHOHYP-ot és népszerűsíthetitek Magyarországon és a világon az UN CRPD-t (Az ENSZ egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól). Szóval

tanuljatok angolul és legyetek aktívabbak! 😉

Köszönöm Pavel és további sok sikert neked!

Kajtár Dóri