Vannak, akik azért sajnálnak minket, mert nem sokmindent hallunk. Nos, tényleg nem jó lemaradni dolgokról, viszont a látásunk, megfigyelési képességeink kifinomultabbak lehetnek az átlagosnál, így olyanokat is látunk, amire mások nem figyelnek eléggé. Igen, a testbeszédből, mimikából sokminden levehető. Hallássérültként sok jelentőséget tulajdonítunk ezeknek, talán túl sokat is. És túlkombinálunk néha dolgokat. De az is tény, hogy sok nem hallott dolgot kiegészítenek. Sok hallássérült jó emberismerő, mert nem csak az az ember, amit mond magáról, hanem a teste sokat elárul róla.

Ha a testbeszédről van szó, mi jut eszetekbe először? Nem a mosoly, igaz? Mert az olyan természetes, hogy észre se vesszük. De ha nincs, nagyon feltűnne. Lehet nem ez a legfontosabb a testbeszéd-repertoárunkból (igen, ilyen mindenkinek van, csak nem mindenkinek tudatos), de én nagyon nagy rajongója vagyok a mosolynak, szóval a sorozat első részébe arról a görbéről szedtem össze 10+1 érdekességet – Barbara és Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája könyvéből – ami mindent egyenesbe hoz. 😉

#1 A mosolyt tudományosan is vizsgálják.

Ma már szinte mindenről neveznek el tudományágat. A mosoly tudományos vizsgálatáról először a 19. század elejéről készültek följegyzések. Guillaume Duchenne de Boulogne francia tudós elektrodiagnosztikai módszerekkel és elektromos stimuláció segítségével próbálta megkülönböztetni a valódi örömből fakadó mosolyt más mosolyfajtáktól.

A cikkben még több tudományos vizsgálatról lesz említés, de meglátjátok ezek nagyon érdekesek. 😉

#2 A természetes mosoly jellegzetes apró ráncokat, szarkalábakat csal a szem köré. Aki viszont csak színleli a mosolygást, neki csak a szája mosolyog.

Guillaume Duchenne de Boulogne megfigyelte, hogy a mosolygásban két izomcsoport játszik szerepet. A járomcsonti izmok (arc két oldalán futnak le a száj sarkáig) és a szem körüli izmok. A járomcsonti izmok tudatosan, a szem körüli izmok viszont akaratunktól függetlenül működnek.

Ha öröm ér bennünket, agyunk érzelmekért felelős területe olyan jeleket bocsát ki, amelyektől a száj- és arcizmaink összehúzódnak, szemünk összeszűkül, szemöldökünk kicsi t lejjebb ereszkedik.

Erőltetett műmosolynál is megjelenhetnek a ráncok a szem körül, megduzzadhat az arc, ami miatt úgy tűnik, hogy összeszűkül a szem és ezáltal a mosoly is őszintének látszik. De az igazán szívből jövő mosolynál a szemöldök és a szem közti húsos rész, a szemhéjránc kissé lefelé mozdul és a szemöldök vége is enyhén megereszkedik.

#3 A mosoly egyfajta behódoltságot jelent.

A mosollyal tudjuk jelezni, hogy nem „veszélyeztetjük” a másikat, és kérjük, hogy fogadjon el minket. A domináns egyéniségeknek ezért is nem annyira védjegyük a mosolygás, mert nem akarnak úgy tűnni, mintha behódolnának.

Az alárendelt szerepű emberek többet mosolyognak fölérendelt emberek jelenlétében akár barátságos, akár barátságtalan is a szituáció. Viszont a fölérendelt helyzetűek, az alárendeltek között és csak barátságos helyzetben mosolyognak.

#4 A mosoly ragályos.

Ezzel kapcsolatban Ulf Dimberg, az Uppsalai Egyetem professzora végzett kísérletet. A résztvevőknek az volt a feladata, hogy amikor vidám arcról mutattak nekik képet, akkor dühös arcot kellett vágniuk. A dühös arcra pedig mosolyogniuk kellett. A kísérleti személyek nem voltak teljesen urai az arcizmaiknak. Te az vagy?

Nézd ezt a mosolygós embert és legyél rá dühös!

Most pedig, mosolyogj erre a mérges emberre!

Sikerült? 🙂

Akkor se csüggedj, ha nem sikerült, hiszen ez a normális. A londoni University College professzora, Ruth Campbell szerint az agyban tükörneutron van, ezért a látott arckifejezést automatikusan lemásoljuk, még akkor is, ha sokszor nem tudunk róla.

#5 Minél többet mosolygunk, annál pozitívabban viszonyulnak hozzánk mások.

Főleg igaz ez Magyarországon, ahol az emberek fukarkodnak a mosolygással. Szeretünk mosolygós, vidám emberekkel egy társaságban lenni. Azért, mert

a mosolygós, nevetős arc hatással van az idegrendszerünkre.

Ha rosszkedvű, elkeseredett emberek vannak körülöttünk, akkor magunk is lehangolódunk és mogorvák leszünk. A mosolygós embereknek ezért van több barátjuk.

#6 Aki hazudik, annak a bal arcán feltűnőbb a mosoly, mint a jobbon.

#7 Egy óvodás gyerek átlagosan 400-szor nevet egy nap, egy felnőtt pedig 15-ször.

Ahogy növünk fel, egyre jobban komolyodunk. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

#8 A különböző mosolytípusok üzenetet közvetítenek.

CSUKOTT SZÁJAS MOSOLY

Üzenete: valamit titkol, a véleményét megtartja magának

A nők szokták alkalmazni, ha nem szimpatizálnak valakivel, de ezt nem akarják megmondani. A férfiaknál például, a sikeres üzletemberekkel készített interjúknál láthatjuk ezt a mosolyt, ha a sikerükről csak elvi síkon beszélnek. Titkolják a sikerük receptjét. Kiváló ellenpélda a brit vállalkozó, Richard Branson, aki nyitott szájjal mosolyog, mert szívesen részletezi, hogyan lett sikeres, mert nem nagyon van olyan, aki az ő pályáját követni akarná.

FELEMÁS MOSOLY

Üzenete: szarkazmus

LEERESZTETT ÁLLÚ MOSOLY

Üzenete: nevetősnek, játékosnak akar mutatkozni az illető.

Lelkes közönségreakciókra vagy szavazatokra utazók alkalmazzák szívesen.

HUNCUT MOSOLY

Üzenete: a leszegett, félrebillentett fejjel, felfelé sandítva mosolygás fiatalos, játékos és titokzatos benyomást kelt.

Diana többek között a mosolyával lopta be magát emberek ezreinek a szívébe.

#9 Társas környezetben több, mint harmincszor annyit nevetünk, mint magányosan.

Robert Provine nevéhez kapcsolódik a fenti megfigyelés. Aki egyedül van inkább magában beszél, mint nevet. A nevetésünk 15%-a kötődik vicchez, a többi 85% a kapcsolatteremtéshez kötődik.

Robert humoros videoklipet adott a kísérletben résztvevőknek és azt vizsgálta, hogy mennyit nevetnek, ha egymagukban, azonos nemű idegennel, vagy azonos nemű baráttal nézték meg. Aki egyedül nézte sokkal kevesebbet nevetett, mint aki másvalakivel, függetlenül attól, hogy mennyire találta mulatságosnak a videót. A vizsgálat eredménye tehát, hogy minél inkább társas az élethelyzet, annál gyakoribb és hosszan tartóbb a nevetés.

#10 A női agyba többletmosoly van programozva.

A nők társaságban és hivatalos környezetben is többet mosolyognak a férfiaknál. A nőknél a mosolytalanságból boldogtalanságra következtetnek, a férfiaknál pedig a nem mosolygás a dominancia jele.

Egyes vélemények szerint ez az alárendelt szerep miatt van, más vélemények szerint a nők „békítő-tápláló” szerepéből fakadóan. Egy kutatás szerint a lánycsecsemők már nyolchetes korukban jóval többet mosolyognak, mint a fiú csecsemők.

Dr. Nancy Henley, szociálpszichológus kutatásai szerint a nők társaságban töltött idejük 87%-ában mosolyognak, míg a férfiak csak 67%-ában. És a nők 26%-kal gyakrabban viszonozzák a férfiak mosolyát, mint a nőkét.

Ha egy férfi minél jobban meg tud nevettetni egy nőt, annál vonzóbb lesz a nő számára.

A nő a számára vonzó férfi viccein nevet, a férfit pedig az a nő vonzza, aki nevet a viccein.

A férfi szempontjából pedig nem az a jó humorú nő, aki vicceket mesél, hanem aki az ő viccein nevet. Derült ki Robert Provine megfigyeléseiből.

+1 A nevetés jót tesz az egészségnek. Gyógyít. Fogyaszt. 😀

A nevetés minden szervünknek használ. Felgyorsul a légzés, dolgozik a rekeszizom, a nyak, a has, az arc, a váll izomzata. A nevetés emeli a vér oxigén szintjét, serkenti a vérkeringést, ami gyorsítja a gyógyulást. Serkenti a természetes fájdalomcsillapítónak, az endorfinoknak a termelődését. Emellett a nevetés hatékony fegyver a stressz leküzdésében is. Ami szintén hozzájárul a gyógyuláshoz.

Norman Cousin példája elképesztő. Ízületi merevséget okozó csigolyagyulladást diagnosztizáltak nála, és az orvosok közölték vele, hogy nem tudnak raja segíteni. Amíg meg nem hal, addig rettenetes fájdalmai lesznek. Norman úgy gondolta,

hogyha a stressz okozta a betegségét akkor, ha ezt ellensúlyozva sokat nevet, akkor meggyógyul.

Fogta magát, beköltözött egy szállodába és kikölcsönzött minden létező humoros filmet és nevetett rajtuk. Féléves „nevetőkúra” után teljesen meggyógyult. Erről könyvében (Egy betegség anatómiája) részletesen beszámol.

Ma már sok orvos beépíti a gyógymódjába a humorterápiát és kórházakban bohócdoktorok segítik a gyerekeknek a gyógyulási folyamatát.

Mellesleg nevetéskor csökken a pulzusszám, tágulnak az ütőerek, javul az étvágy, elég a fölösleges testzsír. Henri Rubenstein neurológus szerint egy perc kiadós nevetés háromnegyed órára ellazítja az embert. William Fry, egyetemi professzor szerint száz nevetés annyi aerob igénybevétellel jár, mint 10 perc edzés az evezőpadon.

Nevessetek sokat! 😉

A cikket szerkesztette: Kajtár Dóri