Nagyothallók a nagyvilágban I.- Marie-Laure, Hollandia

Nagyothallók a nagyvilágban I. –Marie-Laure, Hollandia

Nyáron, a nagyothallók táborában megismerkedtem néhány fiatallal, és gondoltam kicsit nektek is bemutatom őket, hiszen rengeteget lehet a sorstársak történetéből tanulni. A külföldi sorstársak élete olyan szempontból is érdekes, hogy mennyit számít az is, hogy az adott országban a társadalom, hogy viszonyul a „fogyatékossággal” élő emberekhez.

Marie-Laure a hollandiai Rotterdamban született. 21 éves, barátságos, közvetlen és kicsattan az optimizmustól. Olvassátok szeretettel.

Kicsi Marie-Laure anyával és apával

Mesélj kicsit a gyerekkorodról, a családodról, mióta van hallókészüléked?

A gyermekkorom nagyon szép volt. A szüleim és a kis öcsém is siketek, a kutyánk az egyetlen, aki nem süket. 😉 Így, holland jelnyelven kommunikálunk, egy kicsit keverve a régebbi verziót az újabbakkal. De a hangunkkal is kommunikálunk, így az otthoni kommunikáció nagyon változatos volt. Az első hallókészülékemet egy éves koromban kaptam, de azok túl hangosak voltak, így nem sokat viseltem őket. Azonban, mikor három éves lettem, új hallókészülékeket kaptam, és azóta szinte éjjel-nappal hordom. 😀

Öcsivel és Nagyival

Apával és Öcsivel

Mit tanulsz? A suliban, bármikor tapasztaltál valami negatívat a hallássérülésed miatt?

Jelenleg Delftben, a Hágai Egyetemen, Alkalmazott Tudományok Karon, Üzlet és Technológia szakon tanulok. Soha nem tapasztaltam negatívakat, sem általános iskolában, sem a középiskolában. De ez nem volt mindig ilyen egyszerű. Fiatalabb koromban nem volt magány, mert ebben a korban csak játszol, és szinte nincsenek (csoportos) beszélgetések.

Szóval, amikor idősebb lettem, egyre többek lettek a csoportos beszélgetések, amit nem tudtam követni, úgyhogy úgy éreztem ki vagyok „hagyva” és kicsit egyedül vagyok.

Kiskorban még nincsenek csoportos beszélgetések, így nem olyan feltűnő, ha valaki hallássérült.

Ugyanez volt a gimnázium 4 évfolyamán is. Voltak barátaim, szóval soha nem voltam egyedül, de egyedül éreztem magam, mert sok információ hiányzott a beszélgetésekből és nem tudtam igazán bekapcsolódni. De mióta betöltöttem a 16-ot,

szorosabb barátságok alakultak ki és amiatt, hogy a fogyatékosságomat is jobban megértettem, jobb lett.

Szóval egyre több szemtől-szembe (1 emberrel) beszélgetésem volt, és lett több barátom a nagyothallók és siketek között is. Szóval, végül a középiskolám utolsó éve igazán szuper volt, és az egyik legjobb évem az életemben.

Hogy segítenek az emberek a nagyothallóknak Hollandiában? Vannak a hallássérülteknek jogaik?

Nincs sok segítség a nagyothallóknak, vagy ismeret a nagyothallásról. Ez azért van, mert a szülők azt gondolják, hogy a nagyothalló gyerekek mindent tudnak követni és mindenkivel jól kijönnek. De jogaink vannak. Hollandiában rendelkezésünkre állnak bizonyos szolgáltatások, mint például a tolmácsolási órák. A mikrofonokkal vagy a hallókészülékekkel kompenzálnak. De ezekért néha meg kell „harcolni”, és attól függ, hogy milyen egyszerű ezeket megszerezni, hogy hol élsz Hollandiában.

Mit gondolsz nagyothallóként élni kihívás? Mik az előnyei, hátrányai?

A nagyothallóként élés nehézsége az, hogy ez kihívás a társadalom miatt. Nincs, vagy kevés ismeretük van az akadályainkról. De ez is előnyökkel jár. Mivel inkább vizuálisak vagyunk, többet látunk, mint a halló emberek. Továbbá, sok dolgot át tudunk aludni.😜 A hátrányunk miatt, úgy hiszem, hogy jobban együtt tudunk érezni másokkal, mint a halló emberek.

Hogyan mondod el egy hallónak, hogy nagyothalló vagy? Mit fontos tudniuk az embereknek rólunk? Hogyan tudnak segíteni nekünk az emberek?

Én többnyire azonnal elmondom, de ez a helyzettől függ.

 Amikor elmondom, nem a hátrányomról beszélek, meg, hogy mit nem tudok, hanem miért van szükségem rájuk, a segítségükre.

És, ha magyarázatra van szükségük, egyszerűen elmagyarázom, hogy hallani nem hallok jól, de jól beszélek, kommunikálok. Ez nem jelenti azt, hogy mindent hallok, így az egyéni beszélgetés a legjobb számomra, és a csoportos beszélgetésekben jó, ha egyszerre csak egy személy beszél, és hogy a beszélő nézzen rám, hogy tudjak mindent követni. Az artikulációt és a türelmet nagyra értékelem.

Mi az álmod? Mit szeretnél csinálni felnőtt korodban? Van valami missziód?

Az álmom, jó példaként szolgálni mindenkinek, nemcsak a hallássérülteknek, hanem halló vagy más fogyatékkal élő embereknek is. És remélem, hogy a hallássérültek hallását jobban tudom népszerűsíteni.

Marie-Laure önkénteskedik 🙂

Mit gondolsz a mai nagyothallóknak könnyebb, mint 20-30 éve? Ha igen, miért?

Ez igaz. Több információhoz hozzáférhetünk az internet és a szociális média miatt, és könnyebben tudunk kommunikálni a WhatsApp stb. miatt. 20-30 évvel ezelőtt a nagyothallók nem tudtak másokkal könnyedén kapcsolatba lépni, mert a legtöbbjük nem tudott hívni. Tehát igen, azt mondanám, hogy nagyothallóként vagy siketként most már sokkal könnyebb, mint pár évvel ezelőtt.

Van mottód?

“Elk nadeel heeft een voordeel”, ami azt jelenti: minden hátránynak volt előnye, tehát ne a hátrányokra koncentrálj, mert mindig vannak előnyök, és fókuszáljunk erre, és legyünk pozitívak és optimisták az élettel vagy bármi mással kapcsolatban! 😎

Tipikus holland csajszi 🙂

Nagyon köszönöm az interjút Marie-Laure! 😉

 

Kajtár Dóri

2019-03-10T11:50:44+00:00